A második honfoglalással felérő, a XIX. században elvégzett ármentesítések a Körösök völgyében megteremtette a nép számára a biztonságos élet- és termelés feltételeit. A folyók szabályozása ugyanakkor szélsőségesebbé tette a vízjárást, nőttek az árvízcsúcsok, de meghosszabbodtak a vízhiányos időszakok is.

A Hármas-Körös akkori vízjárása a legingadozóbb volt a magyarországi folyók közül. Előfordultak olyan időszakok, amikor a vízhozam 1 m3 volt másodpercenként, de árvízcsúcsoknál nem volt ritka az 500 m3/másodperc sem. Összehasonlításként akkor a Dunánál a maximum 100m3/másodperc volt.

   1863 aszály sújtotta év volt, aminek következtében szinte kiszáradt a Körös medre. Néhol száraz lábbal lehetett átjutni az egyik partról a másikra.

   Szakemberek és a politikusok egyaránt felismerték azt, hogy a jobb vízviszonyokkal rendelkező Tiszából kell a vizet hajózásra is alkalmas csatornákon átvezetni öntözés, vízfelfrissítés céljából. 1900-ban született meg az első törvény ennek érdekében, s hogy ugyanakkor hajózhatóvá váljék a Körös, megkezdődött a vízlépcsők és duzzasztók kiépítése. A körösi duzzasztók helyét még 1902-ben jelölték ki, mégpedig Bökény, Békésszentandrás, Békés és Körösladány helységek térségében.

   Az elképzelések nyomán a 20-as évek végén és a 30-as évek elején formálódott mozgalommá, majd határozott programmá az Alföld öntözése, valamint a Körösök hajózhatóvá tétele.

   A Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal szakemberei 1934 januárjában kezdték el a szükséges munkák és vízi-építmények részletes tervének elkészítését. A terv lényege: a természetes lefolyás szabályozása duzzasztóművek építésével és a Tisza-Körös vízutánpótlás kiépítésével.

A kerettervet a Hármas-Körös hajózhatóvá tételére szükséges, továbbá a Körös folyó vízszintjének felduzzasztása következtében előálló öntözési lehetőségek érdekében létesítendő munkálatok egészítik ki.

Békésszentandrás községnél egy második duzzasztómű terve is elkészült, amely a folyó szintjét olyan magasságra emeli, mely lehetővé teszi nemcsak a hajózást, ha nem a már meglévő holt-medrek és vízvezető csatornák nyári vízellátását is. A munkálatok már 1936-ban elkészültek.

A vízlépcső tervezői és kivitelezői 

A terveket a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal Sajó Elemér és Lampl Hugó mérnökök műszaki vezetése mellet Freytag Ferenc, a Hivatal tervező osztályának mérnöke készítette. Az építő munkálatokat Paunz Rezső, a Hivatal építési osztályának vezetője irányította.

Megépítésénél két célt tartottak szem előtt:

1. Az öntözés biztosítása a Körösök völgyében.

2. A hajózhatóság lehetővé tétele. A folyó szintjének magasságát 4,05 méterrel emelhetik meg a “0” vízszint felé. (77,15 m A.f.) A megépítést követő időkben a hajózás jelentősebb volt, hiszen Békésszentandrás és Öcsöd környéke kimaradt a vasútépítésből, így az itt termelt gabonát és cukorrépát csak hajón tudták eljuttatni legolcsóbban rendeltetési helyére.

 

A vízlépcső részei

 

A duzzasztómű:

Tekintettel az erősen plasztikus, agyagos altalajra, összefüggő, átlag 2 m vastag vasbeton alaplemezen nyugszik. Az alaplemezt a fenék szintjétől számított 12 m mélyen lenyúló vasszádfal zárja körül. A kétnyílású duzzasztómű három pillére vasbetonból épült. A duzzasztómű mindkét nyílása 22 m széles. A mederelzáró táblák kézzel és elektromos meghajtással mozgathatók. A rajtuk átbukó víz erejének megtörése végett közvetlenül a gát alatt csillapító medencét, ennek a vízfolyás irányába eső emelkedő oldalán pedig a Műegyetem vízépítési tanszékén kikísérletezett, meghatározott méretű, keresztirányú energiatörő gerendafogazást, ezután pedig sakktáblaszerű utófenék-burkolatot alkalmaztak.

 

Hajózsilip:

85 m hosszú, 12 m széles, 9 m mély és 1200 tonnás uszályok átzsilipelésére is alkalmas. A zsilipfők éppen úgy, mint a duzzasztómű, erősen plasztikus, agyagos altalaj fölött épültek. Ezért ezek is vasszádfallal körülzárt vasbeton lemez alapozással készültek. A zsilipfők oldalfalai is vasbetonból épültek. A kamrafalakat két egymásfölötti síkban hátrahorgonyzott és a fenéken vasbetongerendákkal dúcolt Larosen-rendszerű vasszádpallókból készítették, mert az altalaj plasztikus tulajdonsága miatt nagyobb ülepesedéssel kellett számolni.

Hallépcső:

A hajózsilip felöli mederpillér mellé épített kamra, mely lehetővé teszi a halak szabad mozgását a duzzasztón keresztül.

 

A vízlépcső építése

 

   Mezőtúr - Szarvas vasútvonalon a Köröst áthidaló vasúti hídnál még ma is látható a vasúti töltés egy része, melyen vasúti vágány vezetett az építkezéshez. A földmunkák egy részét géppel végezték, de még jelentős volt a kézierő, a kubikosok foglalkoztatása.

   A duzzasztómű munkálatai az oldalcsatorna földmunkáival kezdődtek (ide terelték el az eredeti mederből a folyót), majd az oldalcsatorna elzáró földgerendájának áttörésével folytatódott. A régi folyómederben a munkatér körülzárása és leszivattyúzása után az alapföld kiemelése történt meg (1938. február 25.). A munkatér földmunkálatainak elvégzése után az alapgödröt és az alaplemezt körülzáró vasszádfal leverése következett (1938. június 2.). Ezt követően a kiegyenlítő betonréteg készítése és az alaplemez vasbetéteinek a szerelése folyt. A két parti pillér bebetonozása után a középső pillér következett, melyhez hatalmas, erődszerű állványrendszerre volt szükség. Az utófenék kimosás elleni biztosítása érdekében 60x60 cm méretű betontömböket és ezt követően 1 m átmérőjű kőhengereket raktak le, melyeket a helyszínen készítettek el. A pillérek betonozása a gépház padozatmagasságáig készült el. A gépeket hajódaruval emelték fel a pillérek tetejére. A gépek felszerelése után, 1939-ben épültek meg a pillérek tetején a szerkezetet védő kezelőépületek (1938. december 16.). Az elkészült duzzasztómű elzárótáblái ekkor teljesen fel voltak húzva, téli állásban voltak. Az 1940 márciusi árvíz és jégvonulás a békésszentandrási duzzasztómű felhúzott zsilipeinek az aljáig ért. Horthy Miklós kormányzó 1941. február 20-án tekintette meg először a vízlépcső munkálatait. 

 

A vízlépcső megnyitása

   A duzzasztóművet és hajózsilipet Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magyarország akkori kormányzója 1942. október 15-én helyezte üzembe. A kormányzó Kállai Miklós miniszterelnök és más kormánytagok kíséretében a Csongrádtól Békésszentandrásig terjedő utat a Megyer nevű motoros hajón tették meg. A hajó délután 3 óra 30 perckor futott be a békésszentandrási hajózsilipbe. A hajó kikötése után a kormányzó a középső mederpilléren elhelyezett gépházban gombnyomásra leeresztette a felső elzárótáblát. Ezzel a jelképes mozdulattal megszületett az Alföld mesterséges vízesése, és 5 m magasból zuhogott alá a víz a Hármas-Körös felső, magasabban lévő szakaszából az alacsonyabban fekvő alsó szakasz medrébe. Az országos hírű eseményről a korabeli újságok is tájékoztattak.

  Részlet a Magyar Közélet című folyóiratból: “Békésszentandráson elkészült az új vízlépcső hatalmas zsiliprendszere. Ezzel a Körös újabb 110 kilométeres hosszúságban hajózhatóvá vált és ebből a folyó völgyében 20.000 katasztrális holdat lehet egyidejűleg öntözni. A nagy gazdasági jelentőségű duzzasztóművet és zsilipet hősihalált halt Kormányzóhelyettesünkről, vitéz Horthy Istvánról nevezték el. A zsilip vasszerkezete ugyanis a MÁV gépgyárban vitéz Horthy István irányításával készült. A duzzasztómű ünnepélyes felavatásán megjelent Horthy Miklós, Magyarország Kormányzója is, a miniszterelnök és a kormány több tagjának kíséretében.”

“Ötven éve koptatja a Körös vize”

   1992. október 15-én volt pontosan 50 éve, hogy felavatták a korabeli Magyarország legnagyobb duzzasztóművét. A jubileum tiszteletére 1992. szeptember 30-án emlékülést tartott Békésszentandráson a MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottsága, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata, a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Szervezete, a Magyar Vízügyi Múzeum és Szaklevéltár és a Tessedik Sámuel Oktatási Kutatási Központ. Az emlékülés fővédnöke, Siklós Csaba, közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszter az előadássorozat befejeztével duzzasztómű falán leplezte le Lampl Hugó emléktábláját. 

   A vízhasznosítók munkája nyomán, a duzzasztómű megépülése után a Körösök völgyének lakossága harmadszor foglalhatta el e helyen lévő földjeit. Üzembe helyezése óta napjainkig lehetővé vált a területek öntözővízzel való ellátása, a körösi sporthorgászat és üdülés, az öntözési-, halászati kutatás és oktatás folytatása és továbbfejlesztése. 

   Mindemellett a békésszentandrási duzzasztómű mellett élők minden télen, illetve áradásos időszakban érezhetik a Körösök szeszélyes vízjárását. Évente akár többször is előfordulhat, hogy a víz kilép a medréből, s nem egyszer emiatt már komoly árvízvédelmi készültséget kellett indítványozni, mivel az áradó víztömeg a teljes árterületet elöntötte. Komoly nehézségeket okoz a folyó a mezőtúri lakosságnak is, amit - a duzzasztónál - szinte csak pár száz méter választ el Békésszentandrástól. 

 

Turna Lajos

 

A duzzasztómű nem csupán vízügyi építmény, hanem turisztikai látványosság is. (Békésszentandrásról aszfaltozott műút vezet a duzzasztóig, Szarvasról a gáton érhető el.) Átlagos vízállásnál a két zsilip fölött, 2 méter szélességben hömpölyög át a halványzöld víztömeg, hogy néhány méteres zuhanás után nagy robajjal zuhogjon az alsó mederbe. Festői látvány a tajtékos, kavargó víztömeg, amely egy-kétszáz méter után ismét csendes folyóvízzé változik. A hídról feledhetetlen élményt nyújt a lezúduló víz, a fölsiketítő robaj, a felszálló vízpermet illata, a tovakanyargó Körös, az erdős hullámtér és a gát látványa.

 

Előzetes engedély kérhető a KÖVIZIG gyulai központjától. Tel.: 66/463-563, vagy a KÖVIZIG szarvasi Szakaszmérnökségén. Tel.: 66/311-733