Furugy Békésszentandrás és Szarvas között terül el, közigazgatásilag Békésszentandráshoz tartozik.
A falu a Körös-holtágban fekszik idős bozótfüzek és feketenyárak környezetében. Árvizek után a kubikokban és a holtágvégekben megmaradó vizek remek élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a vízi életmódhoz kötődő állatoknak. A fellelhető madárfajok a következők: bíbic, piros lábú cankó, nagy goda, mezei pacsirta, fülesbagoly és fekete gólya.

Furugy egy kunhalmon és annak palástján épült, amelyre egykori elnevezése, a furugyi halom is utal. A kunhalmok olyan 5–10 méter magas, 20–50 méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződmények, melyek legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terülnek el, s nagy százalékban temetkezőhelyek, sírdombok, őr vagy határhalmok voltak. Elsősorban a táj régészeti, kultúrtörténeti és botanikai kincseinek őrzői. A falut valóban körbevette – és veszi – a víz, a Körös-holtág, a Furugyi-tó, a Furugyi-csatorna. Az itt látható kunhalmok bizonyítják, hogy az emberek mindig szívesen telepedtek le ezen a vidéken.
Furugy régészeti szempontból régóta számon tartott település. Néhány alkalommal volt itt ásatás, a 20-as években, 1976-ban, 1978-ban és 1995-ben, melynek során több történelmi kor nyomaival is találkoztak a régészek: késő bronzkor, korai vaskor, kelta és avar kor. A táj vonzása, a kisugárzó erő adhatott és adhat reményt az itt lakóknak, hogy a sok viszontagság ellenére sem hagyták el ezt a vidéket.

A faluba érkező idegent különös csend fogadja, melyet csak a kutyák ugatása ver fel. Aprócska, ütött-kopott falú, alacsony házak sorakoznak egymás mellett. Legtöbbjük 100-150 évvel ezelőtt, sárból, szalmából, nádból készült, vert falú ház. A település három utcájában ma alig hetven ember lakik, jó részük hatvanon felüli.

A furugyiak legnagyobb gondja évtizedeken át az út hiánya volt. Akár Békésszentandrásra, akár az ugyancsak közeli Szarvasra akartak eljutni, jó két kilométert mindenképpen földúton kellett menniük ahhoz, hogy a műútig elérjenek. A Körös-holtág menti töltések vendégmarasztaló sarával kellett birkózniuk, ha élelemért, gyógyszerért, orvoshoz vagy hivatalos ügyeket intézni indultak a közeli településekre.

2002-ban adódott egy lehetőség Furugy életében: egy PHARE-programnak köszönhetően elérhető közelségbe került az útépítés. A Békésszentandrás és Szarvas által közösen benyújtott pályázatot (az építendő út nyomvonalának egy része Szarvas közigazgatási területén fekszik) kedvezően bírálták el. 182.710 eurós uniós támogatással, több minisztérium társfinanszírozásával, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával, és természetesen Szarvas és Békésszentandrás önerejének hozzáadásával 2003 tavaszán ténylegesen megindult az útépítés és nyár végére be is fejeződött. A furugyi bekötőút 1921 méter hosszú.

Ez az út mindenképpen jelentős változást hozott a furugyiak életébe. S tudják azt is, hogy erre az útra mindenképpen szükség volt és maguk a furugyiak is régóta vágytak az összeköttetésre a külvilággal.

Azóta egyre több idegen megfordult itt, egyre többen vettek horgásztelket, lakótelket. Ma már nem a szegény, hanem a gazdagabb emberek keresnek telket Furugyon. S talán ők egyfajta húzóerőt is jelenthetnek majd a település számára.