A Hármas-Körös vidéke Békés megye nyugati részét foglalja magában. Egykor ezen a területen fekvő települések mindegyike közvetlen kapcsolatban állt a folyóval, de az idők során - részben a folyók "vándorlása", részben a XIX. századi folyószabályozási munkák miatt - ma már csak Békésszentandrás, Szarvas és Gyomaendrőd fekszik közvetlen közelében. Csabacsüd, Kardos, Örménykút, Kondoros és Csárdaszállás csak közvetetten, a belvízcsatornák révén kapcsolódik hozzá.
A vidék történelme az őskorig nyúlik vissza. A feltárt leletegyüttes alapján az i. e. V-IV. évezred emberi kultúráját Körös-kultúrának nevezték el. E kultúra a benépesedés első nagy korszaka volt, a későbbi leletek a különböző népcsoportok folyamatos, egymást váltó jelenlétét bizonyítják.
A honfoglaló magyarok a IX. században érkeztek ide. A megye területét a Gyula és a Vata (Csolt) nemzetség szállta meg. A XII. századig számos apró település alakult ki, ezt bizonyítják a fennmaradt írásos emlékek is. A XV. század a térség török hódoltság előtti fénykora volt. A vidék 1550 után került véglegesen török kézre, kiűzésük után elvadult, elmocsarasodott pusztasággá vált Békés megye nagy része, így e térség is. A 150 éves török uralmat 200 évre a Habsburg fennhatóság váltotta fel.
A Hármas-Körös vidékének újkori történelme Békés megye XVIII. századi újratelepítésével kezdődött. A vidék néprajzában, népművészetében meghatározó szerepet játszik az evangélikus szlovákság jelenléte Szarvason, Kondoroson, Csabacsüdön, valamint jelentős a népi textilművesség, a szövés-fonás hagyományait továbbörökítő Szőnyegszövő Kft. Békésszentandráson.
A Hármas-Körös és holtágainak környéke természeti értékeivel közkedvelt kiránduló- és nyaralóhely.
Siratói Holt-Körös
A holtág a 19. század végi folyószabályozás során alakult ki, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen húzódik. Közigazgatásilag Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsöd és a Békés megyei Békésszentandrás községhez tartozik. Két összekapcsolt patkóhoz hasonló alakú, rövid hullámtéri szakasszal kapcsolódik az élővízfolyáshoz.
Hossza 4,9 km, átlagos szélessége 57 m, terület 28 ha, átlagos vízmélysége 1,8 m, víztérfogata 504 ezer m3. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jog a Körös-vidéki Horgász Egyesületek
Siratói holtág
Szövetségének birtokában van. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, növényzettel való benőttségének mértéke szakaszonként a közepes és erőteljes között változik. Vizének minősége megfelelő.
Vízpótlást a Siratói összekötő csatornán keresztül a Szarvas-Békésszentandrás holtágból, valamint belvizekből kaphat. Leüríthető szivornyával a Hármas-Körös felé, illetve a Szarvas-Békésszentandrási holtágba gravitációsan.
Funkciói: belvíztározás, öntözővíz-tározás, halászat, horgászat, vízparti üdülés, vízkészletátadás. A holtág közvetlen környezetében gondozatlan területek, belterület, mezőgazdasági területek, üdülőtelkek egyaránt találhatók. Békésszentandrás önkormányzata a horgászat, az idegenforgalom és az üdülés fejlesztését tűzte ki célul, míg Öcsödé a természeti értékeket kívánja megőrizni. 1998-ban elkészült az ökológiai állapotfelmérés.
.jpg "Siratói Holt-Körös")
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös
A 19. századi folyószabályozás során 1836-1890 között, két ütemben kialakult holtágrendszer, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, a Békés megyei Békésszentandrás község és Szarvas város területén. Egyéb elnevezései: Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. A Tisza vízrendszerben lévő legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti U betűre emlékeztet.
Teljes hos
Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös helyszínrajza
sza 29,2 km, átlagos szélessége 71 m, terület 207 ha, átlagos vízmélysége 2,2m, víztérfogata 4,5 millió m3, ezzel Magyarország ötödik legnagyobb állóvize. Állami tulajdon, kezelője a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a halászati jog a Halászati Kutató Intézet (HAKI) és a Körösszögi Kistérségéi Kht. birtokában van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége általában csekély, helyenként közepes mértékű. Vizének minősége megfelelő.
A Hármas-Körös Békésszentandrási duzzasztója lehetővé teszi a gravitációs vízcserét. A feltöltést a holtág felső végén lévő szivornyák útján végzik, de a holtág a közel 1000 km2 kiterjedésű belvízöblözet vizeinek is befogadója. Leüríthető a holtág alsó végén, gravitációsan vagy szivattyúzással.
Funkciói belvíztározás és belvízelvezetés, öntözővíz-tározás, vízkészletátadás, továbbá halászat, horgászat, üdülés, strandolás és a vízisportolás. Jelentős szerepe van a holtágnak a jellegzetes Körös menti táj kialakításában, ezzel az idegenforgalom számára is vonzóvá teszi a térséget.
1986-ban megkezdődött a holtág rehabilitációja, melyben PHARE program is mintaértékű eredményekkel szolgált. Megszűnt a tisztított városi szennyvizeknek és a használt termálvíznek bevezetése a holtágba, a víziszárnyas tenyésztés és az intenzív halasítás, felújítottak a vízpótló műveket és műtárgyakat, vízszintszabályzó műtárgyat, szivornyát, hidat építettek, iszapkotrást végeztek. Ma már közvetlenül a vízteret érintő legális szennyező forrás nincs, de fontos még a partmenti szennyvízszikkasztás megszüntetése és a mezőgazdaság diffúz szennyezés mérséklése.
Szarvas város és Békésszentandrás, mint Körösszögi Kistérségi Társulás tagjai, fejlesztési koncepciót dolgoztattak ki és újabb támogatást nyertek a rehabilitáció folytatására. A holtág ökológiai állapotának felvételét 1998-ban végeztés el. A holtág környezetéhez szigorúan védett természetvédelmi területek (Szarvasi Arborétum, Annaliget) tartoznak, sok botanikai és zoológiai ritkasággal.
.jpg "Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös")