Békésszentandrás nagyközség Békés megyében a Hármas-Körös egykori vízjárása területén, ősidők óta lakott. Címere összetett.
Az öregpajzs álló, csücsköstalpú, ezüsttel és kékkel négyelt. Az ezüst a Köröst, a zöld az Alföldet jeleníti meg.
Az első mező ezüstjét két zöld pólya tagolja, s a jobb oldalán az így kialakult valamennyi sávon átnyúlva zöld szegélyű ezüst András-kereszt helyezkedik el.
A második mező kékjében arannyal fegyverzett, kétfarkú ezüst oroszlán balra fordul, balra néz és lebegve balra lép, bal mancsában háromágú, nyitott, arany leveleskoronát emel.
A harmadik mező a másodikat ismétli. Az oroszlánok az évszázad harcaira emlékeztetnek és őrködnek a település felett.
A negyedik mező ezüstjét ismét két zöld ezüst pólya osztja, s valamennyi sávon csúcsával jobbra mutató, pólya szélességű ezüst nyílhegy (a vízügyi duzzasztóművek egyezményes jele) látható, a duzzasztóművet szimbolizálja.
A csücskös talpú boglárpajzs ezüst mezejében balra forduló és néző fekete holló, csőrében arany gyűrűvel lebegve áll, jelképezve, hogy a település egykor a Hunyadiak birtoka volt.
A pajzs felett (bár nem érintőlegesen) arany szalagokból bontakozó erősen stilizált ötágú (három tölgy levél között két makk), nyitott, arany leveleskorona lebeg.
A pajzs alatt dúsan burjánzó arany szalagszövedéken egy-egy arannyal fegyverzett arany oroszlán ágaskodik heroldalakként.
A szalag alatt maiusculával (nagybetűkkel) a "Békésszentandrás" 'felirat olvasható.
A település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumát 1994-ben Sinka Mátyás grafikusművész a falu szülötte alkotta.
Sinka Mátyás
Sinka Mátyás grafikusművész 1921-ben született Békésszentandráson. Egy mára már sajnálatosan eltűnt tanyavilágból, Atalakról származik, oda nyúlnak vissza gyökerei. A falutól 6,5 km-re lévő, tanyás településen olyan embercsoport élt, akik természetközelségben és komoly emberi összetartással vívták meg mindennapi harcukat fennmaradásukért. Mi a fiatalabb generációk képviselői a mostani években csak elképzelni tudjuk, hogy a művész édesapja VlTÉZ SINKA MÁTYÁS az 1800-as évek szülötte, hogyan ismerhette föl a tudás hatalmát. Iskola építését kezdeményezte és támogatta, mintha megérezte volna, hogy a paraszti származású gyermekeknek nem sok idő elteltével igen nagy szükségük lesz az iskoláztatásra életük további alakításához. Az atalaki tanyavilág, a dűlők, a társadalmi átalakulások következtében, az '50-es években darabjaira hullott szét.
A jelen korban civilizáltabbnak mondott - városokban és falvakban élő - emberek úgy gondolhatjuk, hogy sivár, testet-lelket kimerítő életforma létezett a tanyavilágban. Ám ifjabb Sinka Mátyás grafikus művész élete nem ezt tanúsítja.
Született alkotóerővel megáldva indult el szülőfalujából Budapestre, hogy vágyai beteljesedjenek. Többek előtt tudott dolog, mégis elmondanám, hogy Sinka Mátyás művészi pályájának meghatározó elindítója a '30-as években a katolikus templom freskóit megfestő Chiovini-mester volt. Sinka Gábor bácsi élő tanúként el tudja mesélni, mikor a művész kerékpáron felutazott Budapestre. Azonnal felvették a Budapesti Iparművészeti Főiskolára. Díszítőfestészetet tanult. A paloták, belső terek rendezésére azonban a II. világháború utáni években kevés igény mutatkozott.
De a gyermekkorban "beültetett" kitartó és praktikus életszemlélet új út keresésére ösztönözte a művészt. Beiratkozott a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, és ettől kezdve sok munkával látták el. Alkalmazott grafikusként tevékenykedett. Különböző kiállítási pavilonok, nemzetközi vásárok grafikai terveit készítette. Ő tervezte a 70-es évek elején megrendezett Budapesti Vadászati Világkiállítás főpavilonjának grafikáit is.
Elkészítette 46 település Címerét. Gyulától - Egerig, Gödöllőtől - Miskolcig, és sorolhatnánk még. Nagyhírű plakáttervezőként is ismertté vált. Több múzeumban, így a budai Vármúzeumban ma is megtalálhatók munkái. A művész munkáiért komoly elismerésekben részesült. Biennálékon, csoportos grafikai tárlatokon, nemzetközi méretekben is jelen volt.
13 nívódíjat vehetett át. Kétszer örülhetett Munkácsy-díj átvételének ifjabb Sinka Mátyás grafikusművész. Kiérdemelte a Francia Köztársaság Toulouse Lautrec díját is, amely ma is komoly nemzetközi elismerésnek számít. Ez a gyors észjárású, sokat foglalkoztatott művész a '90-es években hazajött falujába, Békésszentandrásra. Ekkor már gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Ismerve címertervezői tevékenységét, nagy feladatra kérték fel az itt élő emberek megbízásából. Odaadással és aprólékos munkával tervezte meg falunk Címerét. Két évig dolgozott rajta, azonos témára több változatot futtatott. Tartalmilag a falunkkal kapcsolatos természeti- és társadalmi környezetet építgette a különböző címerpajzsba, és használta díszítő motívumként. A Címerterveken megtaláljuk az András-keresztet két változatban is. Az egyik forma az alapjelkép maga a fából készült kereszt. Másik formájában vércseppekkel utal Szent András apostol vértanúságára. Elképzelései között szerepelt az Alföld kedves és jellegzetes madara a gólya.
Érdekes, hogy az egyik jelképgondolata a hatsávos Címerpajzs volt. Nem kapott erre engedélyt, mert amely jelkép az országcímerben szerepel, azt nem lehet ma sem felhasználni. Ekkor díszítőelemként három sávnál döntött, amely a Hármas-Köröst szimbolizálja.
A fő címertervek alapmotívumai tehát a Hármas-Körös a békésszentandrási duzzasztómű az András-kereszt, a holló, amely a Hunyadi család egykori birtoklására utal. A címer fölső részén korona formában fodrozódó tölgyfakoszorú Hunyadi Mátyásra emlékeztet. Az oroszlánok, mint ennek a nagyon nehéz sorsú, de szívós embercsoportnak a vigyázói, többféle változatban - karddal és anélkül is - tervezésre kerültek. A szakzsűrinek beterjesztett címerváltozatok tetszést arattak. Végül két külső és két belső robosztus oroszlán grafikai elhelyezését javasolta a lektorátus.
Ekkor már nagy betegen, Brigitta testvérének segítségével jelent meg a művész a zsűrizésen. A címer aláírását már nem ő készítette.