Békésszentandrás a 44-es főközlekedési úton, Budapest felöl érkezve Békés megye kapuja. Békésszentandrás és környéke már évezredek óta lakott település, ami kedvező fekvésének köszönhető.A Körös folyó menedéket és megélhetést adott az itt letelepedett lakosságnak.
Régészeti nyomok és történetírók utalásai bizonyítják, hogy a Körösök vidéke a tatárjárást megelőző korban már lakott volt. Településünket legelőször egy 1297-ből származó oklevél említi egy határbejárás alkalmával. Birtokelidegenítések miatt nem egyszer a tényleges birtokos mellőzve lett. Az 1320-as évek végén az Uzvásáry család nyerte el királyi adományként e területet, melyet 1330. április 18-án iktattak tulajdonába, mint önálló falubirtokot. A középkori oklevelek szerint az akkor Zenthandreas néven ismert birtokot Zsigmond király (1387-1437) adományozta uralkodásának utolsó éveiben Hunyadi Jánosnak. Ebben az időben uradalmi központtá vált és jelentős kiváltságokkal lett felruházva. Mátyás király a korona tartozékainak tartotta és mezővárosi címet adományozott.
1484-ben Mátyás fiának, Corvin Jánosnak adományozta az uradalmat, aki 1494-ben egy vélt segítségért, vagy támogatásért Dánfy Andrásnak engedte át, mely később Dánfy Márton tulajdonába került, aki erőszakos foglalásaival tovább növelte birtokát. 1508-ban bekövetkezett halálával az egysége igazgatás alatt lévő uradalom négy részre esett szét
1520 körül Túr-Szentandrás, majd később Körös-Szerntandrás volt a település neve. 1596-ban a tatár segélycsapatok megsemmisítették. Az 1600-as évek közepére ismét lakottá vált, de a századvégi pestisjárvány következtében ismét lakatlanná vált. 1719-ben történt meg az újratelepítés, amikor is a Bihar megyei Kabáról érkeztek telepesek. Vértessy Mihály községi bíró vezetésével Szentandrásról indult a XVIII. század legnagyobb parasztfelkelése, amely egyben az utolsó kuruczlázadás is volt.
A mai Békésszentandrás nevet 1895–ben kapta. A Körösök szabályozásával a folyóvíz távolabbra került, így a település arculata sokat változott. Az 1942–ben felavatott duzzasztómű, amely a községtől északra épült a Hármas – Körösön, lehetővé tette, hogy addig a helységet átszelő szeszélyes folyó csendes, sportolásra és pihenésre kiválóan alkalmas vízzé változzon.
Községünk fekvésénél és területénél fogva évtizedek óta mezőgazdasági jellegű. Vasútja nincs, földje nem tartalmaz ásványi anyagokat, ennélfogva az ipari fejlődésnek előfeltételei hiányoztak. Így csak olyan ipari létesítményre számíthatott, mely kevés és könnyen szállítható nyersanyagellátást, sok munkaerőt igényel.
A szőnyegszövés az 1920-as évek elején honosodott meg a településen. A települést 1970-ben nagyközséggé nyilvánították.
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata - amely 1990. október 29. napján jött létre a törvény erejénél fogva, - kötelező tevékenységi körét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény határozza meg. Békésszentandrás nagyközség főállású polgármesterrel és jegyzővel rendelkezik. Képviselő-testülete létszáma 6 fő.